Balról-Jobbról

Mit tegyen egy baloldali érzelmű, liberálisan gondolkodó, de konzervatív neveltetésű ember, ha a krisztusi kor közelében egyszer csak tele lesz a töke minden oldal politikusaival? Mit tegyen ez az ember, ha nem akar tartozni egyik szekértáborhoz sem, mert saját véleménye van mindenről? Alapítson pártot, vagy írjon blogot. Pártból már van elég.

Utolsó beszólások

MTI RSS

  • Hibás feed URL.

RSS vagy mi

Kádár szelleme

avagy beszopni mindent, mi jól hangzik

2007.01.21. 14:00 Malbex

Címkék: politika mszp gyurcsány gyurcsány ferenc kádár jános egészségügy reformok medgyessy péter horn gyula bullshit

Tizenhat(hét) évvel a rendszerváltozás után az ember azt hihetné, sikerült végre a Mindenkiről Gondoskodó Állambácsi szellemét visszagyömöszölni a palackba, és az úgynevezett kádári kisember is elhiszi végre, hogy az ő jóléte nem az aktuális politikai elit jóindulatától és képességeitől függ, hanem elsősorban saját teljesítményétől. Hát a nagy szart, kérem. Nap mint nap szembe kell sülni azzal a ténnyel, hogy még mindig Kádár országa vagyunk. Ha másban nem, hát a fejekben.

Máskülönben hogy a túróba lehetett elhitetni ennyi emberrel 2002-ben, hogy a "szociális rendszerváltozás" (© Medgyessy) bármit is meg fog oldani ebben az országban teljesítmény nélkül, és hogy a túróba lehetett csaknem ugyanennyi emberrel elhitetni 2006-ban, hogy a szakadék felé masírozó gazdaságra az egyetlen alkalmas gyógyír a radikális járulékcsökkentés?

A kádári szellem persze nem köthető politikai oldalhoz, mint ahogy a sötétség és az ellenségkeresés sem. Hol egyik, hol másik oldal kezd vele játszadozni, mint Pistike a kukijával. Csakogy ez a kuki kicsit több indulatot tud elszabadítani, mint Pistikéé. Lehet azt mondani, hogy azért élsz rosszul, mert ez a rohadék Gyurcsány hazudott, és ennek most te fizeted meg az árát. De ilyenkor illik megkérdezni azt is, hogy ha nem hazudott volna, hanem bevallja mondjuk tavaly hogy elkúrták, akkor jobban élnél-e. Persze, hogy nem. Legfeljebb más lenne kormányon, neked meg ugyanolyan szar lenne.

Meg azt is illik ám ilyenkor megkérdezni, hogy mit tettél te magad azért, hogy jobban élj. Alkottál valami egyedit? Letettél valami olyat az asztalra, amit más nem? Tanultál annyit mint az ökör, hogy te legyél a legjobb? Egyáltalán: csinálsz valamit a panaszkodáson kívül? Mert abból bizony nem lehet megélni, mint ahogy az ígéretekből sem. Saját kezedben van a sorsod, azt csinálsz vele, amit akarsz. Sőt: úgy kúrod el, ahogy akarod. Nem kicsit, nagyon, ha úgy tartja kedved. És ettől még persze sok hazugságnak valóban te nyögöd az árát.

A Mindenkiről Gondoskodó Állambácsi szelleme most Horn Gyula alakját magára öltve sejlik fel a félhomályból. Mindannyiuk Gyula bácsija ugyanis azt bírta mondani a Vasárnapi Hírekben, hogy a vizitdíjat ki kellene dobni az ablakon, mert szerinte "elfogadhatatlan a népnevelési célú pénzbeszedés". Ha attól el is tekintünk, hogy a vizitdíj mennyire is népnevelési célzatú (kétségkívül van benne az is, célzottan hogy semmi sincs ám ingyér, az egészség sem, tessék tudomásul venni), nem mehetünk el amellett, hogy miért pont Horn, az Utolsó Igaz Kommunista vetette ezt fel.

Mert bizony ő az, aki személyében testesíti meg mindazt, amitől az elmúlt rendszer büdös volt, de amiért mégis annyian szerettük(-ték). Azt, amikor nem kell mást tenni, mint odaadni állam bácsinak ami az állam bácsié, és állam bácsi majd szépen gondoskodik rólunk ingyéroktatással, ingyéregészségüggyel, ingyérkenyérrel. Ő az, aki mindannak az ellentéte, amit a mai technokrata, neoliberális MSZP képvisel. A mai MSZP, ahol mindennek ára van, ahol mindent rentábilitásban, mérlegfőösszegben, versenyképességben mérnek. Ahol nem az ember, hanem a főkönyv számít.

És az Utolsó Igaz Kommunista azt mondta, nem kell a vizitdíj. Jó, jó, értjük, csak akkor ki fizeti a révészt? Mert ha nem azok, akik orvoshoz járnak, akkor állambácsi. Vagyis Te, meg én, meg mindenki, aki ebben az országban él és adót fizet meg járulékot.

Ez az a hal, ami jelen pillanatban mindkét oldaláról büdös. Azért, mert nincs benne középút. A vizitdíj egyrészt szükséges, mert tényleg rá kell jönnünk, hogy nincs ingyen az egészségünk, és valamivel ki is kell tömni a hazai egészségügy hajóján tátongó többméteres lyukat, különben velünk süllyed el az egész. Ha már ott van az a lyuk, mindannyiunk felelőssége ez. Nem lehet azt mondani, hogy akik elkúrták, azok fizessék meg, mert az egészségügyet az utóbbi 17 évben mindenki csak elkúrta.

De a vizitdíjban is meg kell találni a rászorultság elvét. Én tudom fizetni, fizetni is fogom (más kérdés, hogy nagyjából kétévente egyszer ha orvosnál járok). Akinek meg nem megy, annak pedig meg kell adni a mentességet. Nem könyörületből. Nem. Azért, mert amikor ezt a rendszert kitalálták, már nem volt választási lehetősége. Egy mai nyugdíjas már nem ugrálhat. Az ő élethelyzete jórészt változatlan marad, kevés sansza van gyökeres változtatásra. Őt ne szivassuk már azzal, amit nem tud megfizetni. Fizesse az, aki még ki tudja ezt termelni. Erről szólna az az úgynevezett kockázatközösség.

Nem arról, hogy mindent az állam fizet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://baljobb.blog.hu/api/trackback/id/tr7629957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.