Rogyadozni látszik az eddig egységes és szilárd képet mutató szoci elnökség bástyája. Gyurcsány Ferenc, a Mindennapi Reformok Miszter Irdatlanja tegnap - ha hihetünk a kósza híreknek - kínos pillanatokat élt át a testület ülésén. És már nemcsak a hajlékony gerincű Nyúlányka, Szili Katalin ütötte-vágta, hanem az egykori KISZ-harcostárs Kiss Péter, a megátalkodott gyurcsány-rajongó Lendvai Ildikó, sőt maga Hiller Haver, a Pesterzsébeti Ciceró is. És az egészhez prológot hegedült Horn Gyula. Fogalmazzunk tehát egyenesen: Gyurcsánynak szépen beleverték az orrát abba a szarkupacba, amit ő csinált a szocipárt és enmaga alá hónapokkal és évekkel ezelőtt.
Ebben a történetben nem az az érdekes, hogy ismét egymást ölik a szocik. Ezt már megszokhattuk, a szoci képviselőt általában onnan ismerjük fel, hogy saját elvtársa kése lóg ki a hátából. Nem mennék most bele a 20-as évek Szovjetuniójának történelmébe, de azért annyi megjegyzendő: a szocik szerint a fő ellenség mindig a párt kapuin belül van. Az érdekes ebben a történetben inkább az, hogy az eset napvilágra került. Mert az elkúrtuk-beszéd óta az MSZP olyan görcsösen igyekezett fenntartani a teljes egység látszatát, hogy majd' belesajdult minden ujja. És most tessék: a fényes vakolat alatt rogyadoznak a falak. Ezt bizony elkúrták. Nem kicsit, nagyon.
Pedig a történet nagyjából előre látható volt. A fő problémájuk most is ugyanaz, mint tavasszal, az ominózus elkúrtuk-beszéd idején. Gyurcsány siet, mindent egyszerre akar, a többiek meg fosnak attól, hogy egyedül maradnak a nagy reformjaikkal, ezért úgy húzzák a kéziféket, ahogy bírják. Abban igazuk lehet, hogy nem kellene mindent egyszerre, mert már maguk sem tudják követni a nagy reformkodást, nemhogy a választók, akiknek a támogatása nélkül Gyurcsány bizony magányos dzsungelharcos, egyfajta politikai Rambo marad. Csakhogy ezzel úgy két év késésben vannak. Ha Gyurcsány megválasztása után kiállt volna a választók elé és nagy nyilvánosan adta volna elő az Elkúrtuk-beszédet, talán ráverhette volna az egészet Medgyessyre és elkezdhetett volna óvatosan reformkodni ahelyett, hogy dübörgő gazdasággal és pannon pumákkal vakítja a parasztot tavaly tavaszig. Így viszont már nincs ideje, mert ha lassít, akkor összeomlik a gondosan felépített és kicicomázott kártyavár, amit államháztartásnak hívnak.
Persze annak is meg lett volna a veszélye, ha megválasztása után kiáll, és elmondja. Mert akkor bizony megkérdezték volna, hogy ugyan már, ki a hóhér volt ennek a Medgyessynek a tanácsadója itten két és fél évig? Talán csak nem Ön, kedves Ferenc? Ezért hát inkább sunnyogott. Miközben minden gazdasági műhely két kézzel kongatta a vészharangot, az államkassza négyesbe váltott a szakadék felé, ő mosolyogva hazudott dübörgő gazdaságot és adócsökkentést az A6-os hátsó üléséről. Elkúrta. Nem kicsit, nagyon. És most kényszerpályán van, akár tetszik, akár nem. Talán akkor járt volna legjobban, ha 2004-ben hagyja, hogy Kiss Péter legyen a miniszterelnök. Akkor ma a Fidesz vezetne be megszorításokat, és Gyurcsány verhetné őket a verbális péklapáttal, szociális érzékenységet hörögve, mint az ellenzék rodoszi kolosszusa.
Most viszont két út áll Gyurcsány és az MSZP előtt. Az egyik, hogy pofa befog, sorba beáll, annyi reformot legépel 2009-ig, amennyit csak lehet, majd reménykedik, hogy ennek 2010-re már szavazatokban is megnyilvánuló eredménye lesz. Esélyük ugyan van rá, de csaknem ugyanennyi van arra is, hogy mégsem, és akkor a Gyurcsányt leverő jobboldali miniszterelnök fog a mennybe menni, mint hazájának felvirágoztatója. Kicsit egyébként e szcenárió szocik számára kedvezőbb kimenete felé billentik a mérleg nyelvét az idéntől csordogáló EU strukturális alapok. A másik lehetőség pedig - amit ma a szocik jó része preferálna - hogy visszaállnak a langyos lábvízbe, kicsit reformkodnak, de azért nem nagyon, úgy csinálnak, mintha, és 2010-ben új miniszterelnökjelöltet állítanak az addigra végképp elhasznált Gyurcsány helyére.
Vagyis a történet leginkább arról szól, hogy a szocik közül kinek a seggében fognak megfordulni a világtengerek 2010-ben. Én elnézném ezt a mozit egyébként, csak épp az én bőrömre is megy. Talán ezért van tőle hányingerem.
Rés a pajzson
Gyurcsányt fingatja a szocielnökség
2007.01.22. 13:07 Malbex
Címkék: politika mszp gyurcsány elkúrtuk gyurcsány ferenc hiller istván reformok kiss péter lendvai ildikó
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://baljobb.blog.hu/api/trackback/id/tr10030144
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó beszólások