Bal-Jobb

Néha van némi haszna annak, ha az ember jobb sorsra érdemes fia épp nem tud mit kezdeni magával egy órán át, és ilyenkor kínjában YouTube-vidókat kezd nézegetni. Olyan gyöngyszemekre akadhatik ugyanis nevezett, amilyeneket igen ritkán terem a magyar ugar. Mint például a most következőt, melyben egy névtelen spanyol énekmondó három perc erejéig magyarabb bírt lenni sokunknál, különösen ennél a szűklátókörű, önérdekű politikai elitnél. Kis színesünk következik, mintegy megalapozandó a hétvégi jókedvet, meg okulásképp azoknak, akik.

Az MVSZ "nem vak, hanem bátor"-típusú nemzetmentése folytatódik: alig több, mint két évvel az elbukott népszavazás után ismét gyűjthetik az aláírást az alábbi kérdés népszavazásra bocsájtásához:

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafusa szerinti Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Szarban a haza, kérem.

Vége hát a provizórikus répahegyezésnek: mégsem Demcsák Zsuzsa lesz a kormányszóvivő. Plebejus énem ilyenkor megszólal, és gúnyos mosoly kíséretében firkantja vörös betűkkel a haza egére, hogy pedig milyen jól képviselte volna a szociálisan amúgy is hiperszenzitív kormány szociálisan amúgy is hiperszenzitív gondolatait. Persze nem vagyunk demagógok, így marad a kormányzati pinavillantás elmaradása feletti sajnálkozás, meg az alumíniumplecsni a Minden Idők Legrövidebb Ideig Tartó szóvivőjének.

Kósza hírek szerit a népszabós Gréczy Zsolt lehet a befutó, neki kétségtelenül előnytelenebb kiadású mellei vannak, mint a bölcsődék önjelölt HACCP-ellenőrének. Meg maffiakapcsolatai se, legalábbis reméljük.

Miközben hőn szeretett miniszterelnökünk ismét belefeledkezett önmaga ünneplésébe és elmondta a nyilvánvalót (hogy tudniillik nem sikerült őt megbuktatania a Fidesznek) - Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető szájából kiesett a mai nap igazsága. Nehéz úgy párbeszédet kezdeni, hogy valaki folyamatosan támadja a másikat - hangzott az ige. És tényleg, mit mondjunk. Nehéz, ja. Hát még milyen nehéz, ha szándék sincs rá. Ha egyszerűbb egy kiadósat bazmegozni, aztán kettőt kurvaanyázni, hazaárulózni, antiszemitálni, elkúrtadozni, mint leülni és párbeszélni. Ahhoz ugyanis esetleg gondolatok is kellenének, valami koherens logikai rendszer, meg hasonlók. Oda nem elég se az árpádsáv, sem a Guevara-póló.

Megszavaztatta jól a TV2 Naplója a jónépet azzal a kérdéssel, hogy "Engedélyezné-e újra a tüntetéseket a Kossuth-téren?" A jónép meg szavazott, mégpediglen 85%-a úgy, hogy nem engedélyezné.

Ezek szerint ebben az országban csak 15% demokrata élne? Vagy talán csak erodálta a demokratikus érzékeinket az, ami ebben az országban tüntetések címén az utóbbi időben zajlott? A bokorbaszarós, fűbehugyozós, jelvényárusítós nemzetmentés. Komoly sebek vannak már mindenkiben, egyre inkább a nettó sötétség és a gyűlölet irányítja a jogállamról gondoltakat is. Kár érte. Sok mindent kell majd helyrehozni, ha nyugalmasabb időszak köszönt az országra.

No, először is revideálom alant írt álláspontomat, s egyben megkövetem Szilvásy Györgyöt. Mert mint azt a deák-téri események mutatják, igaza volt neki. A csürhe most is elszabadult. Beérett hát a polgári jólmegmondjuk: nincs lassan nemzeti ünnep, amit ne cseszett volna szét a szélsőjobbos nemzetmentés sötét disznaja. És miközben a Nemzet Táltosa a hétbőlhármas népszavazásra próbálta délután tuningolni híveit, az utcán tombolók egy egész más verzióját skiccelik fel utcakővel és kukagyújtogatással az áhított polgári Magyarországnak: a csőcselék Magyarországáét. Ők talán csak azt hallották, hogy joguk van elkergetni a kormányt. Nosza, rajta hát.

Nekem nem volna azzal gondom, ha egy nemzeti ünnepen a regnáló miniszterelnököt vagy kormányt kifütyülik. Nem elegáns, nem az ünnephez illő, de a demokráciába belefér. Meg hozzászoktunk már, mi tagadás, hogy a legújabb kori hazai jobboldal politikai kultúrája nagyjából kimerül ennyiben. De hogy a múzeumkerti ünnepséget alig lehessen hallani a fütyülőktől és az elkúrtad-ordibálóktól, hogy a nemzet színésze, Szabó Gyula is alig tudja túlkiabálni a felheccelt üvöltözőket, az már valahol annyira a legalja mindennek, hogy arra nehezen találni szavakat.

Elteintve a politikától, ideje volna megtanulnunk nem acsarkodó vérebként, hanem nemzetként viselkedni, nemzetként ünnepelni. Mert ha valamit, hát ezt elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.

Amikor pár hete/hónapja elkezdtek keringeni a Fidesz széthullásáról szóló első kósza hírek, valami ütősre számítottam. Mondjuk minimum arra, hogy Áder János fog násztáncot járni Selmeczi Gabriellával, hegedűn kontrázik Torgyán Pubi, és közösen emelik majd piedesztálra Dávid Ibolyát, mint a jobboldali jövőkép instant szerencsecsillagát. Beszállt a képbe Gorka Nemzetbiztonsági Kockázat Sebestyén is, aki a közéletbe való berobbanásról vízionált, új jobboldalról, meg pártszakadásról.

Na, erre itt van ez.

Már három napos történet ugyan, de nagyon jól jellemzi legnagyobb ellenzéki pártunk igazmondó-képességeit és demokratikus érzékét az, hogy a Fidesz szerint nem szabad engedélyezni a főváros március 15-i megemlékezése és az ő március 15-i "megemlékezésük" között semmilyen más rendezvényt. Mert itt a hatósági betiltást ugyanaz a Fidesz akarja elérni (legalábbis tudtommal csak egy ilyen párt működik az országban), amelyik pár hete még Demszky Gábor kérésére (hogy lehetőleg ne az Astoriánál legyen a gyűlésük) azt felelték, hogy elmúltak már azok az idők, amikor a hatalom mondhatta meg, hol lehet tüntetni.

Saját magukat szarták most képen. No nem, mintha ez olyan meglepő lenne.

Ellenben lenne mostan nekem egy racionális javaslatom, illetve mindjárt kettő:

1. Az és ott emlékezhessen meg, aki és ahol akar, feltéve hogy a törvényi feltételeknek megfelelően ezt bejelentette. Mert a jogállam ezt követeli meg.
2. Aki meg csürhedni kezd, az utána ne nyavalyogjon ha feloszlatják, és esetleg péppé is verik, ha ellenáll. Mert a jogállam meg ezt követeli meg másrészről.

Legyen béke és méltóságteljes megemlékezés. Osztjónapot.

Az őszi zavargások okozta tenniakarási kényszer újabb böszmeséget szült. Rendeletben szabályozta a kormány, hogy tömegrendezvényeken ezentúl tilos golyóálló mellényt, illetve sisakot hordani. Bár nagyjából számítottunk rá, hogy ez a tenniakarás egy nagy szippantóskocsi lesz, amely tonnaszám önti nyakunkba a szart mindenféle mondvacsinált indokokra hivatkozva (most épp Eu-jogharmonizáció az indok), de hogy az oszlatás eredményességének érdekében az állampolgárokat saját testi épségük megvédésének jogosságától is megfosszák, na ez azért durva.